Fogalomtár
Célunk a fogalom– és szinonimatárral az, hogy segítsük a gyakran nem „betegbarát” orvosi leletek megértését, mintegy szótárat adva azokhoz.
· Szemfenéki thrombózis (thrombosis, vénás keringészavar, vénás pangás, vein occlusion, central retinal vein occlusion (CRVO), branch retinal vein occlusion (BRVO), macular branch retinal vein occlusion, (mBRVO)): Akadályozott vénás keringés a látóhártyában.
· Makula (makula lutea, macula lutea, sárgafolt, éleslátás helye): A szemfenék központi része, mely az olvasásért, alakfelismerésért felel. Nevét a benne szövettanilag jelen lévő sárga festékről (xanthophyll) kapta. Középpontja a fovea, ahol a tényleges olvasás történik. Itt a látóhártya vékonyabb.
· Fovea (fovea centralis). Szűkebb értelemben ez az éleslátás helye, itt vékonyabb a látóhártya, gyakorlatilag csak csapok vannak.
· Retina (látóhártya): a szem belsejének fényérzékeny rétege. A szemgolyó hátsó részeit tapétaként béleli.
· Rubeózis (rubeosis, rubeosis iridis, NVI: neovaszkularizáció az irisen (a szivárványhártyán)): a szivárványhártyán rendellenes erek megjelenése. Általában olyan betegségekben keletkezik, amikor a szem belsejében oxigénhiány, keringési zavar van. Leggyakoribb cukorbetegek retinopátiája és centrális vénás keringési zavarok esetén. Következménye másodlagos, nehezen kezelhető zöldhályog (szemnyomás emelkedés) lehet.
· Érújdonképződés (neovascularisatio, neovaszkularizáció): rendellenes érburjánzás. Olyan erek képződnek a szemben, amelyek korábban nem léteztek (ez különbözteti meg a kollaterálistól, mely születésünk óta meglévő apró erek kóros tágulata). Az érújdonképződés lehet:
· a látóidegfőn vagy a retinán (diabeteszes retinopathia és thrombózisok),
· a látóháryta alatt (időskori makula degeneráció és patológiás myopia),
· a szivárványhártyán és a csarnokzugban (centrális vénás elzáródások és diabeteszes retinopathia).
· NVD: neovascularisation on the disc: érújdonképződés a látóidegfőn. Elsősorban diabeteszes retinopátiában és szemfenéki vénás (ág) elzáródásban jön létre, szövődménye üvegtesti vérzés lehet. Lézer kezelés az NVD-t elzárhatja, visszafejlesztheti.
· NVE: neovascularisation elsewhere. Szemfenéki érújdonképződés, mely nem a látóidegfőn (papillán) van, hanem máshol (angolul: Elsewhere). Elsősorban diabeteszes retinopátiában és szemfenéki vénás (ág) elzáródásban jön létre, szövődménye üvegtesti vérzés lehet. Lézer kezelés az NVD-t elzárhatja, visszafejlesztheti.
· Iris (írisz, szivárványhártya): a szem színét (kék, barna, fekete, zöld) adó nagyrészt izomszövetből álló rész a szem belsejében, a közepén lévő, változó méretű lyuk a pupilla.
· Csarnokzug (zug, chamber angle): az irisz (szivárványháryta) szélénél elhelyezkedő képlet, itt történik a szem belsejében keletkező csarnokvíz elvezetése. Kóros állapotai magas szemnyomáshoz (glaukóma, zöldhályog) vezethetnek.
· NVG (neovaszkuláris glaukóma, neovascular galucoma): Olyan zöldhályog típus, amikor a szemnyomás a csarnokzugban keletkező kóros erek miatt emelkedik meg. Általában olyan betegségekben keletkezik, amikor a szem belsejében oxigénhiány, keringési zavar van. Leggyakoribb cukorbetegek retinopátiája és centrális vénás keringési zavarok esetén.
· Szemnyomás: A szemgolyóban uralkodó nyomás a légköri nyomáshoz képest. Higanymilliméterben (Hgmm) mérik, normális tartománya 10 és 21 Hgmm között van. Ha alacsonyabb, az általában nem baj, ha magasabb, az zöldhályogot (glaukóma) jelezhet (nem minden esetben).
· Makula ödéma (macula oedema, ME): olyankor keletkezik, amikor a makulatájon az erek áteresztőképessége kórosan megemelkedik, és zsírok fehérjék és víz kerül a szövetek közé. A látást homályossá teszi, ha hosszú ideig fennáll, tartós látáskárosodás lehet a következménye. Egyes esetekben lézer kezelés (diabeteszes retinopathia, vánás ágelzáródások) előnyös lehet.
· Réslámpás vizsgálat (slitlamp biomicroscopy): A szemészek talán legfontosabb vizsgálati módszere: egy kis nagyítású mikroszkóppal vizsgálják a szem elülső és megfelelő lencsék használatával mélyebb részeit is. Ezzel történik az ún. applanációs szemnyomásmérés, a szemfenéki lézer kezelésekhez is a réslámpára szerelik fel a lézer készüléket.
· Szemfenékvizsgálat (oftalmoszkópia, ophthalmoscopy, fundus biomicroscopy). Számos eltérő módszere lehetséges, napjainkban általános célból retina specialista réslámpás fundus biomikroszkópiát végez, mellyel „sztereó” képben, nagy nagyításban tudja áttekinteni a szemfenék (a retina és a látóidegfő) állapotát.
· Pupilla (pupil, szembogár): a szivárványhártya közepén lévő lyuk, itt hatol be a fény a szem hátsó részeibe. A szivárványhártya izmokból álló lemeze a pupilla méretének változtatásával tudja szabályozni a bejutó fény mennyiségét.
· Tágított pupilla, pupilla tágítás: A szemfenék korrekt vizsgálatához a szivárványhártya izmainak gyógyszeres kikapcsolása (bénítása) szükséges, mert a szemvizsgálatok során alkalamazott erős fény hatására a pupilla annyira beszűkül, hogy a pontos vizsgálatot nehezítheti. A pupillatágítás szemcseppek cseppentésvel lehetséges, diagnosztika célból rövid (néhány órás) hatású cseppeket adunk. A pupillatágítás homályos látást okoz, ezért nem szabad ilyen szemészeti vizsgálatokra autóval érkezni (balesetveszély).
· Gonioszkópia (gonioscopy, csarnokzug tükrözés). Réslámpával végzik, szűk (nem tágított) pupilla mellett. A vizsgálat során a szemcseppekkel elérzéstelenített szemhez az orvos egy lencsét (a hármastükröt) illeszt, melyen keresztül réslámpa segítségével megnézi a csarnokzug állapotát.
· Fundus kamera (szemfenéki kamera): Olyan diagnosztikai eszköz, mellyel a szem hátsó részeiről, elsősorban a látóhártyáról fényképfelvételek és angiográfiás vizsgálatok készíthetőek. Ma már legtöbb helyen digitális funduskamerát használnak, melynek előnye, hogy azonnal megnézhető, értékelhető az eredmény (a régi kamerák filmre dolgoztak, amit elő kellett hívni).
· Optikai Koherencia Tomográfia (OCT, Optica Coherence Tomography) : korszerű vizsgálati eszköz, mellyel a látóhártyáról a szövettani metszetekhez hasonló képek készíthetőek, sokszor akár pupillatágítás nélkül is. Legnagyobb jelentősége abban van, hogy a makulatáj betegségeiben méréseket lehet végezni és a betegségek alakulását így pontosan követni lehet. Hasznos lehet a zöldhályog diagnosztikájában és a szaruhártya vastagság mérésében is.
· Lézerkezelés (laser, lézer, fotokoaguláció, laser photocoagulation): a látóhártya egyes részeinek koagulálása, „megégetése” lézer koncentrált energiájának a segítségével. A szemfenéki lézer kezeléseket elsősorban diabeteszes retinopátia, vénás keringési zavarok, a látóhártya leválásra hajlamosító perifériás eltérései és időskori makula degeneráció egyes eseteiben alkalmazzák.
· Izovolémiás hemodilúció: Olyan eljárás, mely során a vér viszkozitását, sűrűségét kívánjuk csökkenteni. Gyakorlatilag ennek felelt meg a régen alkalmazott eljárás is,a mikor az orvos „eret vágott” vagy piócákat tett páciensére a felesleges vér lecsapolására. Az izovolémiás hemodilúció lényege, hogy a lebocsájtott vért az orvos speciális infúzióval (plazmaexpander) pótolja, így a beavatkozás a beteget kevésbé terheli meg. Vénás szemfenéki thrombózisok egyes eseteiben hasznos lehet.
· Vitrektómia (üvegtesti műtét, üvegtest eltávolítás, vitrectomia, vitrectomy): A szemgolyó hátsó részét, a lencse mögötti részt kitöltő üvegtest eltávolításával járó műtét. Ezt egy endoszkópos technika teszi lehetővé, mely során finom eszközökkel eltávolítható az üvegtesti kocsonya, a vérzések, elvégezhető lézer kezelés (endolézer) és további manőverek is. Ma már lehetséges elvégzése a kötőhártya felbontása és varrat nélkül is, ami sokkal gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé.